fuvola
fuvola főnév ..lát, ..lája
Fából v. fémből készült hengeres, haránt helyzetben megszólaltatott, billentyűs fúvóhangszer, melynek fúvó rése a hangszer elzárt végének közelében van; flóta. Fuvolán játszik. A fuvolának lágy hangja van. És fuvolája egyre fujdogálja | szegény, szegény | együgyű énekét. (Kosztolányi Dezső) Himnusz fakad s zord fuvolák ütemes zokogása. (Babits Mihály–Szophoklész-fordítás) || a. (zene) Egyenes fuvola: csőr alakú végén megszólaltatott, a zenekarban ma már nem használatos fúvóhangszer. || b. Ezek valamelyikének hangja. Zongora kísérte a fuvolát. || c. Fuvolázás. Fuvolára: a f. technikai lehetőségeihez alkalmazva <írt zenemű>; fuvolát tanul.
Szóösszetétel(ek): 1. fuvolahang; fuvolakíséret; fuvolaművész; fuvolaszó; fuvolatok; 2. varázsfuvola.
