fuccs
fuccs mondatszó és főnév (állítmányi névszóként is), (elavult) fucs
I. mondatszó
1. (játék) <A huszonegyesben a játékos felkiáltott, mikor lapjainak értéke az utolsó kártyával több lett, mint huszonegy>. Azt is mondta, amit huszonegyezés közben szokott, ha tizenhétre király helyett egy disznó ászt húz ki következő lapul … azt, hogy: Fuccs! (Gelléri Andor Endre)
2. (bizalmas) <Vmely kívánatos, vonzó lehetőségre értve:> semmi sem lett v. lesz belőle; oda van! A jó állás? – Fuccs!
3. (bizalmas) <Kedvelt személy, tárgy, dolog, aki v. amely vkié volt, vkihez tartozott> elveszett, eltűnt; volt, nincs! Aranyóra – zálogházcédulát eladtam – fucs! (Csiky Gergely) Szép feleség – hamis asszony – fényűzés … dinomdánom – pénz – fucs! (Csiky Gergely) Ne ijedj meg, – de egy kis hiba van otthon. Feleség, uraság, fuccs. (Mikszáth Kálmán)
4. (ritka) <Olyan személyre értve, aki meghal(t), ill. olyan dologra, amely megsemmisül(t):> vége (neki)! Gyógyszerrel töm tele A doktor – és fuccs! (Ábrányi Emil–Byron-fordítás)
II. főnév -ot, -a
1. (játék) A huszonegyesben a játék elvesztése kártyalapoknak huszonegynél nagyobb összes értéke miatt. Bejelenti, hogy fuccsa van v. bemondja a fuccsot: bejelenti, hogy lapjainak értéke a kapott lappal nagyobb lett 21-nél.
2. (bizalmas) Fuccsba megy: megsemmisül, semmivé lesz. Mi lesz, ha egyetlen reményünk, a jó termés reménye is fuccsba megy? … (Ady Endre)
II. (állítmányi névszóként)
1. (játék) <Huszonegyesben> vesztes, aki „fuccs”-ot szokott mondani. Fuccs vagyok; fuccs lett.
2. Fuccs vmi v. fuccs vminek: oda van, megsemmisült, semmivé lett <a vonzó, kívánatos lehetőség, a terv, a várt előny>. Az egyik leányodat Várkonyinak adod, a másikat nekem – különben fuccs a királyi tanácsosság. (Csiky Gergely) Az a tízezer forint fuccs. (Bársony István) Fuccs az egésznek …, mások zsebelik be a tenger pénzt. (Kosztolányi Dezső)
