frontáttörés
frontáttörés [t-á] főnév
1. (katonaság) Az ellenség összefüggő arcvonalának megszakítása, áttörése, amely lehetővé teszi a front mögé való behatolást és a további előnyomulást. Nem sikerült a frontáttörés terve. A frontáttöréskor százezer ember esett fogságba.
2. (légkörtan) Az időjárás (jellegének) hirtelen megváltozása, más tulajdonságú légtömegek beáramlásának következtében. Frontáttörés várható.
frontáttörési.
