forróság
forróság főnév -ot, -a (többes számban ritka)
1. Vminek a forró (2–3) melléknévvel kifejezett tulajdonsága, forró volta. A kályha, a vasaló forrósága; az étel, a tea forrósága; az éghajlat, a nap(sütés), a nyár, a sivatag, a szoba forrósága. A befőtt a párnák alatt egy napig is megtartja forróságát. || a. A forró (3) melléknévvel kifejezett igen meleg, magas hőmérséklet; nagy, nehezen elviselhető meleg(ség), hőség. Elviselhetetlen, tikkasztó forróság. Gyötört bennünket a forróság. A kemencék körül szinte perzselt a forróság. || b. Nagyon meleg időjárás, hőség. A nyári forróság ártott a termésnek. A júliusi forróság az egész határt … kopárrá égette. (Eötvös József)
2. Az az érzés, hogy testünk v. környezetünk hőmérséklete lényegesen magasabb a szokottnál. Elönti, kiveri a forróság. Forróság ömlik el rajta. || a. (népies) Láz. Forrósága van. A fejdelem igen rossz állapotban vagyon, szűntelen való forróságban. (Mikes Kelemen) Másnap délután is forróság volt rajta. A szemén valami különös beteges fényesség. (Gárdonyi Géza) Lázzal kezdődött, amit forróságnak hívtak az azidőbeli kiskunok. (Móra Ferenc)
3. (átvitt értelemben) Forró (4) érzés, heves indulat, erős felhevüléssel járó izgalom. A csók, a szeretet forrósága. Elönti a forróság, ha rágondol. A gyönyörtől … kimerülten ereszté el Krisztina karcsú derekát, melynek érintésétől csodálatos izgató forróság szökött ereibe. (Mikszáth Kálmán) || a. (átvitt értelemben) Vminek forró (5), izgalmas, veszedelmes volta. A helyzet, a pillanat forrósága.
forróságú.
