forraszt
forraszt ige -ott, ..asszon; -ani
1. tárgyas <Két fémből készült alkatrészt v. ilyen anyagú (eltört) tárgyak darabjait> más anyagú, könnyen olvadó fémmel egymáshoz rögzíti. Csövet, lemezt, rezet, vasat forraszt. || a. (tárgy nélkül) Az állványon hason fekve forraszt.
2. tárgyas (átvitt értelemben, költői) (Egymáshoz) forraszt: elválaszthatatlanul összekapcsol, egyesít; összeforraszt. Esküszöm Ámor legfeszesb ivére … S mindenre, ami forraszt szíveket. (Arany János–Shakespeare-fordítás)
3. tárgyas (átvitt értelemben) Torkára v. (ritka) ajkára forraszt vkinek vmit: kemény, olykor durva módon megakadályozza, hogy vki (továbbra is) kiadjon vmilyen hangot. Torkára forrasztja a nevetést, kacagást, szót. Ajkára forrasztották a szót.
Igekötős igék: beforraszt; egybeforraszt; hozzáforraszt; leforraszt; megforraszt; odaforraszt; összeforraszt; ráforraszt; végigforraszt.
forrasztás; forrasztat; forrasztó; forrasztott.
