formás
formás melléknév -an, -abb
1. Szép formájú, arányos, tetszetős alakú; csinos, takaros <személy v. testrész, testalkat>. Formás kis leány; formás alak, derék, fej, kéz, láb, termet. Legutoljára a Kata érkezik, a formás menyecske. (Tömörkény István) A formás, keskeny lábacskák egymáson keresztbe téve pihentek. (Mikszáth Kálmán) [Fiatal asszonyok éneke.] Pihés, huncut, görbe állunk, | formás fejünk, fürge lábunk. (József Attila)
2. Jól, szépen elkészített, kellemes külsejű <dolog, tárgy>. Formás bútor, csizma, kalap; formás kis kabát készült a szövetből. Formás kis félcipőjén megpihent a tekintete. (Krúdy Gyula)
3. Kerek, jól tagolt, ügyesen szerkesztett <beszéd, rövidebb írásmű>. Formás beszéd, novella, vers. Formásan fogalmazta meg mondókáját.
formásság.
