formáció
formáció főnév -t, -ja
Általában alakulat, alakzat.
1. (politika, sajtónyelvi) A társadalom fejlődésének a termelési mód, a termelési viszonyok által meghatározott és a termelőerők fejlődésének színvonalától függő fokozata. Gazdasági formáció; társadalmi formáció.
2. (földtan) A földtörténet vmely korszaka, ill. az e korszakban létrejött jellegzetes állat- v. növényvilág maradványai által meghatározható földtani képződmény.
3. (növénytan) Növényeknek társulások sorából kialakult olyan csoportja, melyet vmely földrajzi adottság, kötöttség hoz létre. Bükkös, szikes formáció. A tűlevelű erdők, a puszta, a mocsár formációk.
4. (növénytan, állattan) <Vmely egészben> alaki v. funkcióbeli közösség, meghatározott kisebb egység; képlet. Vmely szövet formációja.
5. (katonaság, régies) Harccsoport. || a. <Menet, pihenés v. harc közben> csapatok, csapatrészek elhelyezkedésének módja; alakzat. Táborozási formáció. || b. (sport) <Csapatjátékban> a csapaton belül a játékosok elhelyezkedésének módja, ill. az így kapott alakzat. Három hátvédes formáció.
formációjú; formációs.
