forgós
forgós melléknév
1. Forgóval (II. 2) díszített. Forgós csákó. Jó lovagok száza – | Forgós süvegét Kont mihelyest fönn rázza, | Száguldva repüljön. (Arany János) Azután következnek az úrlovagok [= lovas urak] … kócsagos, forgós kalpagokkal. (Jókai Mór) || a. (ritka) Ilyen kalapot viselő. A forgós huszár a bakon arra mutatott. (Eötvös József)
2. (régies) <Szitkozódásban a szitokszó nyomósítására.> Láncos, lobogós, forgós adta! Forgós teringette ostoba fickói! (Jókai Mór) Forgós teremtette, ennek nem szabad megtörténni. (Mikszáth Kálmán) Veszett forgós adta! … Hát ki vagyok én? (Mikszáth Kálmán)
