font [2]
font [2] melléknév
1. Olyan <tárgy>, amelyet fontak (1–4), amely fonással készült. Kenderből font fonal; szalmából font ágy; szíjból font ostor; vesszőből font kosár; rózsákból font koszorú. Nádból font könnyű kerek paizzsal rugtat fölfelé a bombák gomolygó füstjébe. (Gárdonyi Géza)
2. (átvitt értelemben) Keresztbe font karral v. karokkal: mellén oly módon keresztbe tett karral, hogy mindkét keze feje felső karján nyugszik. Keresztbe font karokkal sétált. (Tolnai Lajos)
Szóösszetétel(ek): körmönfont.
