fondorlelkű
fondorlelkű [e v. ë] melléknév (-en) [e], -bb
Olyan <személy>, aki céljai elérésére, tervei megvalósítására fondorlatot szokott alkalmazni, ravaszul ármánykodó természetű. Megmentette [őt] a sötét börtönből, … fondorlelkű emberek, bárdolatlan önzők örvényéből. (Tolnai Lajos)
fondorlelkűség.
