földszintes
földszintes [ë] melléknév
Olyan <épület>, amelyen nincs emelet. Földszintes iskola, villa. Nem bírta már az emeletek járását, földszintes házba költözött. Az utcán földszintes és emeletes házak váltakoztak. [A Rába mellékén] a földszintes házat alháznak, az emeletes házat fölháznak nevezi a nép. (Eötvös Károly) Egy hosszú utcán földszintes házak aludtak sorjában, mint megannyi csöndes, öreg asszonyságok a templom utolsó padsorában. (Krúdy Gyula)
