földrengés
földrengés főnév
1. A föld(kéreg) megrázkódása belső, geológiai erők, ill. változások hatására; földindulás. Gyenge, heves, ismétlődő földrengés; távoli földrengés; ® vulkanikus földrengés; a földrengés fészke v. góca; a földrengés áldozatai, pusztítása. A nagy erővel fellépő földrengés óriási pusztítást vitt végbe. A földrengést szökőár követte. Ki akarna palotát emelni földrengés után, midőn a talajt még mindegyre hullámzani véli lába alatt? (Arany János) Haj! az idő meg a földrengés meglazítja a márványkockákat is. (Gárdonyi Géza) Egyszer egy kis földrengés is volt. A villanycsillár sokáig lengett a szobában. (Babits Mihály)
2. (átvitt értelemben, sajtónyelvi, választékos) Az emberi társadalmat, a világot érő nagy történelmi, társadalmi változás, megrázkódtatás. A világháború, a nagy októberi forradalom földrengése. Tollam, e ritka szeizmográf, most távoli, távoli földrengést jelez. (Karinthy Frigyes)
földrengési.
