földecske
földecske [e-e] főnév ..két, ..kéje [e]
Kis területű termőföld, földtulajdon; szegény ember kis szántóföldje. Eladta tehenét, jármos jószágát, … zálogba hányta földecskéjét. (Tolnai Lajos) Édesanyám sírva fakadt, ha kiment a földecskére s látta, hogy egy nap alatt mire se jutott a napszámos. (Móricz Zsigmond)
