foglalkodik
foglalkodik tárgyatlan ige -tam, -ott, -jék (-jon) (régies)
Foglalkozik. [Széchenyi,] ki személyesen soknak kivitelében foglalkodik, igen nagy sereggel találkozhatott, kiknél az értelem s érzelem az ügy kárára váltottak szerepet. (Vörösmarty Mihály) Akárki fia, ha verscsinálással foglalkodik, s valamely cikket olvas, mely a versirodalomról s annak irányáról tanít …, önkénytelenül is keresi magát a cikkben. (Tompa Mihály)
foglalkodás; foglalkodó; foglalkodtat.
