fensőbbséges
fensőbbséges [ë-ë v. e-ë] melléknév -en, -ebb [e, e] (választékos)
Ünnepélyes kimértségével, esetleg hűvös voltával a képzelt v. valódi fölényt erősen éreztető <bánásmód, magatartás>; fölényes. Alantasaival fensőbbséges hanghordozással beszélt. Nyájaskodott, biztosított a szeretetéről, az ő utolérhetetlen kedves, de mégis érthetetlenül idegenes, fensőbbséges módján. (Kaffka Margit)
