felkarol
felkarol tárgyas ige fölkarol
1. (ritka, irodalmi nyelvben) Karjával átölelve felvesz, felemel vkit vhonnan. E szavakkal felkarolá Apafiné Margitot, ki … ájultan rogyott testvére ölébe. (Jókai Mór)
2. (átvitt értelemben, választékos) Vkit, vmit támogat, segít; pártfogásába vesz. Vkinek, vminek az ® ügyét felkarolja. Felkarolta a szegények ügyét. Minden jó szándékú törekvést felkarol. Felkarolják, s lesz belőle egy igen tiszteletre méltó ember. (Tolnai Lajos)
felkarolás; felkarolható; felkaroló; felkarolt; felkaroltat.
