félidő
félidő [l-i] főnév
1. Vmely meghatározott, ismert időtartamnak a fele. Szabadságának félideje már elmúlt. Az állapotos asszony félidőnél tart.
2. (sport) <Csapatok által játszott labdajátékokban> a játékidő két fele közül az egyik, amelyek közül az első után a szemben állók szünetet tartanak, majd helyet cserélnek. Az első félidő eredménye 2 : 0. Rosszul indult a második félidő. A labdarúgásban egy félidő 45 percig tart. A második félidőben több kétes helyzet támadt. (Kosztolányi Dezső) || a. (bizalmas) A két félidő közti időtartam, szünet. Éppen félidő volt, amikor a mérkőzésre ért. A félidőben a csapat játékost cserélt.
félidejű; félidős.
