felhat
felhat tárgyatlan ige fölhat (választékos)
1. Felhat vmi: vminek hatása bizonyos magasságig terjed; felfelé elhatol. Egy sajátszerű tompa moraj, mely füleinkig felhat, azon aggodalmat költi bennünk, hogy valami tenger fölött repülünk ez órában. (Jókai Mór)
2. <Megnyilatkozás, kül. kérés, könyörgés, szó vmely felsőbb hatalomhoz, magasabb szervhez, magasrangú személyhez> eljut. De ti, kiknek ösét a dal édes gondja Nem hizelgő verssel koszorúba fonja: Felhat-e hozzátok az egyszerü ének? (Arany János)
felható; felhatott.
