félhangos
félhangos melléknév
Tompított hangon mondott, ill. szóló, majdnem halk <hang>. Félhangos megjegyzés, félhangos zene. [Az öreg dáma] kíváncsian kérdezte unokahúgát: – Ki az a fess tiszt? – Az öreg Borly unokája – kiáltotta be a fülébe félhangosan. (Mikszáth Kálmán) Édes! – mondta Zsolt félhangosan. (Móricz Zsigmond)
