felhámlik
felhámlik tárgyatlan ige fölhámlik
<A bőr elszarusodott hámrétege, a dió zöld héja> felszakadozik, felpattog, esetleg le is válik, lehull. Felhámlott a bőre. Az érett diók héja felhámlott, s a termés kihullott.
felhámlás; felhámló; felhámlott.
