felhajlik
felhajlik tárgyatlan ige fölhajlik
1. Felhajlik vmi: vminek a széle felfelé emelkedik, hajlik, görbül. Felhajlik a gallér, a kalap, a szőnyeg széle. A cipőtalp, a padlódeszka felhajlik. Szántogat a gazda … | Barázdája a domb oldalán felhajlik. (Arany János)
2. (ritka) <Szoknya, ruha a szél fúvására v. más okból> hirtelen fellebben. A táncosnők szoknyája felhajlott.
felhajlás; felhajló; felhajlott.
