felhabzsol
felhabzsol tárgyas ige fölhabzsol, (tájszó) felhapsol (régies írva: felhabsol is)
1. <Állat> teljes egészében mohón megeszik, megiszik vmit. A kutya pillanatok alatt felhabzsolta az eléje tett ételt. Farkat csóvál ha ebédelsz, s azt lesi mindig, Hogy habsolja fel ételedet, míg félre tekintesz. (Arany János–Arisztophanész-fordítás) || a. (átvitt értelemben, rosszalló) <Ember> habzsolva megeszik, eleszik vmit vki elől, habzsolva felfal vmit. Felhabzsoltak előlünk minden jó ételt, nekünk csak a maradék jutott.
2. (átvitt értelemben, ritka) <Gyönyört, élvezetet> telhetetlenül, mohón kiélvez. Felhabzsolta az élet kínálkozó örömeit. Felhabzsolt minden kéjt.
felhabzsolás; felhabzsolható; felhabzsoló; felhabzsolt.
