feleszmél

Teljes szövegű keresés

feleszmél [l-e] tárgyatlan ige föleszmél
1. (irodalmi nyelvben) <Önkívületi állapotából> eszméletre tér. Hosszú kábulatából csak estefelé eszmélt fel.  A tanító úr két gyerekkel vitetett … haza, mikor feleszméltem. (Móricz Zsigmond)
2. (átvitt értelemben, választékos) Hirtelen felfogja vminek az értelmét, a jelentőségét; rájön vmire. Későn eszmélt fel. Végre feleszmélt. No, csakhogy feleszméltél!  A magyar föleszmélt, Szégyennel homlokán, Szivében mély keservek. (Vörösmarty Mihály) Az első ijedelemből magához térve … föleszmélt a fejedelemnő. (Jókai Mór)
feleszmélés; feleszmélő; feleszmélt; feleszméltet.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem