felér
felér [l-é] ige fölér
I. Felfelé haladva v. nyúlva elér.
1. tárgyatlan <Ember, állat, közlekedési eszköz haladva vmely magasabb helyre> érkezik, feljut. Mennyi idő alatt érünk fel a hegyre? Fogaskerekűvel hamarabb felérünk. Ötödik emeleten lakott, lihegett, mire felért. Az autóbusz pár perc alatt felért a Várba. A lovak fél óra alatt felértek a hegyi kastélyhoz. Mikor a Felséghez Rozgonyi fölére, | S vitte Piroskát is a tiszteletére, Bezzeg elámultak: udvara mily fényes. (Arany János) Amikor fölértünk a harmadik emeleti gangra, a lány előkaparászta a szoknyája zsebéből a kulcsot, kinyitotta a konyhaajtót. (Hunyady Sándor) || a. tárgyatlan <Folyón lefelé haladva> megérkezik vhova. A hajó Mohácsról kb. egy nap alatt ér fel Pestre. || b. tárgyatlan Vidékről <vmely központi helyre> érkezik. Estére felértünk a fővárosba. A tanyaiak délre felértek a megye székhelyére. Fölérünk Pestre, ott leszünk tán Már az itéletnapon is. (Petőfi Sándor) || c. tárgyatlan Felér vhova, vmeddig: <felfelé dobott tárgy> elérkezik, eljut vmely magasabban levő helyre v. vmely magasságig. Feldobta a labdát, de az nem ért fel a második emeletig.
2. tárgyatlan Felér vmeddig: <tárgy> olyan hosszú v. magas, hogy vmely feljebb levő pontig, feljebb levő tárgyig v. bizonyos magasságig ér. A létra felér a padlásig. A víz felért a kőpárkányig. A bajusza egyik szárnya felért a szemöldökéig, a másik lelógott a nyakáig. (Gárdonyi Géza) || a. tárgyatlan Felér vhova: <tárgy> olyan elhelyezésű v. olyan hosszú, hogy felső része v. vége vmely magasabb helyen van. A cső felér az első emeletre. Ez a zsinór nem ér fel a másik asztal tetejére. || b. tárgyatlan Felér vmeddig v. vhova: <személy> olyan magas v. a karja, esetleg a kezében tartott eszköz olyan hosszú, hogy fel tud nyúlni vmeddig v. vhova. Felérsz odáig? Botjával felér a fa ágáig. A földről nem érek fel a szekrény tetejéig. Hozz egy széket, mert így nem érek fel a felső polcra. || c. tárgyas <Magasabb helyen levő tárgyat> fejével, kezével v. a kezében levő tárggyal meg tud érinteni. Feléri a szekrény tetejét. A gyermek már feléri az asztalt. A porvári börtönök szép alacsonyak, valamivel magasabb ember … kezével is felérheti. (Eötvös József) Nagyon apró ember … nem éri föl a kilincset. (Jókai Mór)
3. tárgyas (átvitt értelemben) <Ésszel> fel tud fogni vmit. Nem éri fel ésszel: nem tudja belátni, megérteni. Ezt nem érem fel józan ésszel. Fölérni könnyü, könnyü nemcsak ésszel, Hanem ököllel is, és megfogni kézzel, Hogy csak őt boszantja mind e vastag tréfa. (Arany János) Aki úgy ismeri évtizedeken át Imrét, mint István, fölérheti ésszel, hogy micsoda nagy dolog ez …, hogy … Imre kocsmába invitál. (Tömörkény István)
4. tárgyatlan (átvitt értelemben, ritka) Vmi nem ér fel vkihez: vele kapcsolatban megszégyenítő, erkölcsi kárt okozó dologról szó sem lehet; vki felüláll vmin. A gyanú árnyéka sem ér fel hozzá.
II. tárgyatlan Egyenlő értékű vmivel.
Felér vmivel: <látszólag kevesebbet érő, jelentéktelenebb dolog> vmely más dologgal, kül. nagyobb értékkel, értékesebb tárggyal egyenlő értékű, hatású, jelentőségű; ér annyit, mint az. Felér száz arannyal; felér egy új honfoglalással. Tudása felér egy bölcsével. Az alapos talajművelés felér egy esővel. Gyönyörű dolog is ám egy ilyen pince. Felér a burkus birodalommal. (Mikszáth Kálmán) A világon semmi gazdagság, semmi dicsőség és semmi hatalom nem ér fel avval, amit én ebben a parányi kis házban élveztem. (Móricz Zsigmond) || a. <Vmely nagyobb dologgal> egyenlő nagyságú; van akkora, mint … Akkora falu, hogy felér egy várossal. Háza megett annak nagy gyümölcskert zöldel, Mely fölérne holmi alföldi erdővel. (Arany János)
Szólás(ok): ld. ököl.
felérés; felérő; felért.
