felcsapódik
felcsapódik tárgyatlan ige fölcsapódik
1. Csattanó hanggal csapódva hirtelen feltárul, kinyílik. Ekkor felcsapódott az ajtó és belépett két férfi.
2. <Sár, híg anyag> vmihez csapódva, csattanó hanggal hirtelen magasra szökell v. fröccsen és ott megtapad. Az autó nyomában felcsapódik a sár a járókelők ruhájára.
3. <Láng, füst> hirtelen magasra csapódik; felcsap. A padlásról füst csapódott fel. A lángok felcsapódnak az emeleti lakásokig.
felcsapódás; felcsapódó; felcsapódott.
