felbolygat
felbolygat tárgyas ige fölbolygat
<Vmely cselekedetével, vmely hírrel, közléssel> helyéből, nyugalmából kimozdít vkit, vmit; a nyugalmát felkavarja; felzaklat. Felbolygatta az egész házat; felbolygatta a lelki nyugalmát. Az egész tábor fel volt bolygatva a hírtől. Az egész világot fölbolygatnád lármáddal … (Eötvös József) Az örömhír felbolygatja … az egész citadellát. (Kuncz Aladár)
felbolygatás; felbolygató; felbolygatott.
