fejtő
fejtő [e] melléknév és főnév
I. melléknév
1. Olyan <személy v. csoport>, aki v. amely fejt (1–6), fejtéssel (1, 2) foglalkozik. Álmot fejtő szélhámos; babot fejtő asszony; bort fejtő gazda; rejtvényt fejtő gyerek.
2. Fejtéshez való, arra, ill. aközben haszn. <eszköz, eljárás kül. a bányászatban>. Új fejtő eljárás.
II. főnév -t, -je [e] (tájszó, régies) Szövéshez, kézimunkához használt, festett pamutfonál. Sürög a kezében tarka szinü fejtő. (Arany János)
Szóösszetétel(ek): 1. fejtőcsákány; fejtőcsapat; fejtőék; fejtőfolyosó; fejtőgép; fejtőkés; fejtőszint; fejtővájár; fejtővéső; 2. kőfejtő; mézfejtő; szófejtő.
