fahéj

Teljes szövegű keresés

fahéj főnév, (népies) fahaj (csak egyes számban)
1. Egy Dél-Ázsiában tenyésző fűszernövény belső héja, amelyet rendsz. porrá törve, fűszerként használnak; cimet.  Kedvelte a gyermekételeket: az édesgyökeret, a tejberizst sok fahéjjal, meg a madártejet. (Kosztolányi Dezső) Saját utasításai szerint fűszereztette a bort, szegfűszeggel, fahéjjal, és hozta nagy szalvétába csavarva. (Babits Mihály)
2. (ritka) Az élő fa burka, a faháncs és a kéreg együtt.  Előtte két ölnyi széles ér folyik, melyen keresztül … fahéjjal fedett hidacska vezet. (Jókai Mór)
Szóösszetétel(ek): fahéjalkohol; fahéjkert; fahéjolaj; fahéjpor; fahéjpótló; fahéjszag; fahéjszesz; fahéjszín; fahéjszóró.
fahéjas.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT