enyhe
enyhe [e-e] melléknév ..hén, ..hébb
1. Se nem nagyon hideg, se nem nagyon meleg s ezért kellemes <természeti jelenség>. Enyhe idő, nyár, tél, tél. A nappalok enyhék, az éjjelek azonban hűvösek. Tavaly enyhe telünk volt. Enyhe árnyék kínál nyúgalommal Ragyogó délnek tikkasztó hevében. (Madách Imre) Födetlen fővel, kalap nélkül ballagtak az enyhe éjszakában. (Kosztolányi Dezső)
2. (Kellemesen) kis fokú, mérsékelt. Enyhe fény; enyhén lejtős. Enyhén emelkedő lépcsőkön lassan fölballagni [a Gellérthegyre] …, ehhez csak szerelmes embereknek van kedvük. (Krúdy Gyula) || a. Könnyebb lefolyású, nem súlyos, a szervezetet nem alapjaiban megtámadó <kóros jelenség>. Enyhe betegség, fejfájás, hőemelkedés, láz, rosszullét.
3. Szelíd, nem szigorú. Enyhe büntetés, dorgálás, hang, szavak. Vártam, hogy [a gróf] egy enyhébb szóval megigazítja a kifakadást. (Gárdonyi Géza)
4. Nem rikító, nem feltűnő. Egy hét előtt innen a töltésről még nagyon szép akácerdőt láthattál, amint enyhe színével kivált a haragoszöld vetések közül. (Tömörkény István)
5. (költői) Szelíd bájjal tele. A falusi este csöndessége, melankólikus bája, mint egy enyhe költemény vonult el a tájon. (Krúdy Gyula) A reggelt éneklem, az enyhe szépet. (Babits Mihály)
6. (választékos, gyak. gúnyos) Kevés, kicsi, csekély. Enyhe érdeklődés; (gúnyos) enyhe tévedés, túlzás: súlyos, erős t., t.; enyhén szólva: <tapintatból a szokásosnál és jogosnál kevésbé nyersen kifejezett felháborodás, elítélés, megbélyegzés, elutasítás kifejezésére:>, hogy ne használjunk erősebb kifejezést. Ez enyhén szólva valótlanság, gyanúsítás.
7. (ritka, költői) Nyugalmas, boldog. Pislog e parányi csillag … S mégis … kebelében milljó lény lel Boldogságot, enyhe béket [= békét]. (Madách Imre) Fiatalsága enyhe és felhőtelen volt. (Ambrus Zoltán) Vers … enyhe percet, hűs habot, lágy vizet igézz föl. (Babits Mihály)
