ezerszerte
ezerszerte [e-ë-e] számnév, tőszámnév (határozóragos alakban, középfok mellett) (túlzó)
Sokszorosan, igen nagy fokban; ezerszer. Ezerszerte jobb, nagyobb, több; ezerszerte veszedelmesebb. Százszorta, sőt ezerszerte jobban érdekel az, mint … Én meg … ezerszerte jobb vagyok őnálok: Mint az érett gyümölcs, szinte szélyelmállok. (Arany János) Vallásos volt, tehát a haláltól ezerszerte jobban félt, mint a pogány falusiak. (Móricz Zsigmond)
