ezerjó
ezerjó főnév -t, -ja
1. Sárgászöld bogyójú, korán érő, régi magyar szőlőfajta; főleg a Dunántúl és az Alföldön van elterjedve. || a. Az ezt termő szőlőtő. Egy holdat beültet ezerjóval. || b. Ezzel beültetett földterület. Egy hold ezerjó.
2. Ebből a szőlőből szüretelt kiváló, kissé fanyar pecsenyebor. Móri ezerjó.
3. (népies, régies) Ezerjófű. Eredj, leányom, főzzél herbatét [= herbateát]. Ott a pohárszékben van az ezerjó. (Jókai Mór)
