évődik
évődik tárgyatlan ige -tem [e], -ött, -jék (-jön)
1. Játékosan ingerkedve tréfálkozik, kötekedik. Évődik a kislánnyal. [A király] tréfás óráiban örömest évődött együgyű emberekkel. (Jókai Mór) Házas ember nem alázza meg magát odáig, hogy csitri lányokkal évődjön. (Móricz Zsigmond)
2. (tájszó) Tépelődik, rágódik, emészti magát. A sárga irigység epeszté, mikor e megoldhatatlan talányon évődött. (Jókai Mór) Éjjelenkint nem tudott aludni, nyugtalanul hánykolódott fekhelyén, töprengve, évődve. (Mikszáth Kálmán)
3. (tájszó) Evődik (1) A süly … csírái még ott évődnek a bőr alatt, a test szövedékeiben. (Eötvös Károly)
évődő.
