etető
etető [ë-e] melléknév és főnév
I. melléknév
1. Olyan <személy>, aki éppen etet. A disznókat etető gazda; a gyermekét etető anya; a fiókáját etető gólya; a cséplőgépet etető legény; a betonkeverő gépet etető munkás.
2. Állatok etetésére való <hely>. Etetőkarám.
3. (műszaki nyelv) Olyan <gép, készülék v. ennek része>, amely vmely anyagot vhova továbbít, adagol v. az ilyen továbbítást, adagolást lehetővé teszi. Etető készülék, nyílás.
II. főnév -t, -je [e]
1. Kül. cséplőgépet etető (1) személy. Csépléskor etetőnek szerződött. Ahogy az első kévéket a cséplőbe dobja az etető, mérges búgása azonnal hallatszik. (Tömörkény István)
2. (népies) Etetővályú. [A malacok] az etetőnél akárhányszor a kezemből veszik el a kenyeret. (Gárdonyi Géza)
3. (ritka) Madáretető.
4. (műszaki nyelv) Olyan gép, készülék v. ennek része, amely vmely anyagot vhova továbbít, adagol. Automatikus, szekrényes, vályús etető.
Szóösszetétel(ek): 1. etetőállomás; etetőcukor; etetőgép; etetőhenger; etetőkő; etetőkunyhó; etetőnyílás; etetőrács; 2. állatetető; madáretető.
