esőzik
esőzik [e] tárgyatlan ige -ött, -ne [e], -zön (-zék) (csak 3. személyben)
1. (alany nélkül, gyak. -t ragos mértékhatározóval) (ritka) <Eső> kisebb-nagyobb megszakítással hosszabb ideig (esetleg több napig v. több hétig) esik. Azon a vidéken sokat esőzik. || a. (átvitt értelemben, költői) Eső módjára sűrűn hull. Fekete-zöld babérfák terhe Esőzik a bús távozóra. (Ady Endre)
2. (átvitt értelemben, film, színház) <Sok forgatásban elkopott film> vetítéskor olyannak látszik, mintha függőleges vonalak volnának rajta, és ezért a szemlélőben az eső látványára emlékeztető benyomást kelt. Sokat forgathatták ezt a filmet, nagyon esőzik.
