esedezik
esedezik [e-e-ë] tárgyatlan ige -em (-ek), -el [ë, ë, ë]; -tem, -ett [e, ë]; -ném (-nék), -nél, -nék (-ne); -zék (-zen) [e, ë]; (irodalmi nyelvben) esedez [e-e-ë], -zen [ë] (választékos)
Szívre ható, alázatos szavakkal, ismételten, kitartóan könyörög vkiért, vmiért. Bocsánatért, irgalomért esedezik; vkinek kegyeiért esedezik. Esedezem, segíts rajtam. Itt szorítám esedezve Hozzám gyenge térdeit. (Berzsenyi Dániel) Tesz rövid emlitést árva nagyanyjárul, Ki az ő atyját és Toldi Miklóst szülte, És most kegyelemért esedezni küldte. (Arany János)
Igekötős igék: kiesedezik.
esedező.
