értesítő
értesítő [e] melléknév és főnév
I. melléknév Olyan <személy, dolog>, aki, amely értesít vkit vmiről. Értesítő kártya, lap, levél; a fiát értesítő apa; a feleket értesítő hivatal. || a. (iskolai) Értesítő könyv: a) az a nyomtatott rovatokkal ellátott könyvecske, amelybe az általános és a középiskolai tanulók félévi értesítőjét és évvégi bizonyítványát beírják; b) (ritka) ellenőrző könyv.
II. főnév -t, -je [e]
1. (iskolai) A tanuló első félévi tanulmányi eredményét feltüntető hivatalos, de nem okmányjellegű irat. Tiszta jeles az értesítője. Aláíratta apjával az értesítőjét. Gyönyörű tavasz volt … Aznap kaptuk ki az értesitőt | az iskolában. (Szabó Lőrinc)
2. (iskolai, elavulóban) Vmely középiskola egyévi munkájáról beszámoló kiadvány; évkönyv.
3. Vmely tudományos intézmény életéről beszámoló, esetleg tanulmányokat is közlő folyóirat v. kiadvány. Akadémiai Értesítő.
4. (ritka) Értesítés (2b). A hatóságtól értesítőt kapott.
értesítői.
