értekezik
értekezik [e-ë] tárgyatlan ige -tem, -ett, -zék (-zen) [e, ë, ë]
1. (hivatalos) Tanácskozik, megbeszélést tart vkivel. Telefonon értekeztek egymással. Holnap értekezni fogok vele. Tudósaik maig sem bírtak egy közös nyelv fölött megegyezni, melyen egymás között értekezhessenek. (Jókai Mór) Az üzleti dolgokhoz én nem értek, ezekre nézve tessék leányom gyámjával értekezni. (Csiky Gergely) || a. (bizalmas) Értekezleten vesz részt, ill. értekezleten tárgyal vmiről. Most nem lehet vele beszélni, mert értekezik. Az igazgató szobájában termelési kérdésekről értekeznek.
2. (választékos) Vmely tudományos kérdést tárgyal írásban v. szóban, előadást tart v. tanulmányt ír róla. Ebben a tanulmányban a szerző a magyar nemzeti versformáról értekezik.
értekező.
