érinthetetlen
érinthetetlen [e-e-e] melléknév és főnév, (régies) érinthetlen
I. melléknév -ül
1. Olyan <személy, állat, dolog>, akihez, amelyhez nem lehet, nem szabad hozzányúlni. Ez a pénz számunkra érinthetetlen. Az indiai páriák érinthetetlenek. Vesta papnői érinthetetlenek voltak. A sas fészkét … a gál [= gall] nép szentnek és érinthetlennek tartá. (Jókai Mór)
2. (ritka) Olyan <dolog>, amelyen nem lehet, nem szabad változtatni. Érinthetetlen dogmák.
II. főnév -t, -ek, -e [ë, e] (történettudomány) <Indiában> a legalsóbb népréteghez, osztályhoz tartozó személy. Az érinthetetlenek nem keveredhettek más kasztok tagjaival.
érinthetetlenség.
