érettségizik
érettségizik [érëccségizik] tárgyatlan ige -ek, -el [ë, ë]; -tem, -ett [e, ë]; -nék, -nél, -ne [e]; -zen [ë] érettségiz [érëccségiz]
Érettségi vizsgát tesz. Kitűnően érettségizett. 1920-ban érettségiztem. Most érettségizik az én nagy fiam, a szép fiam, a Fülöp! (Móricz Zsigmond)
Igekötős igék: leérettségizik.
érettségizés; érettségizett; érettségiző; érettségiztet.
