eredethatározó
eredethatározó főnév és melléknév (nyelvtudomány)
I. főnév Az a határozó, mely arra mutat rá, hogy vki, vmi, vmely állapot, történés, cselekvés honnan ered (pl. a következő közmondások első szava: „Kutyából nem lesz szalonna.” „Fejétől bűzlik a hal.”)
II. melléknév Ilyenként haszn., ilyen nyelvtani szerepű. Eredethatározó mellékmondat, rag.
eredethatározói; eredethatározós.
