emigráció
emigráció [ë v. e] főnév -t, -ja (csak egyes számban) (politika)
1. Az állam területének politikai okokból önként v. kényszerűségből történő tartós, tömeges elhagyása, kül. a függetlenségi harcok és társadalmi forradalmak haladó egyéniségeinek esetében. A 48-as emigráció; az 1919 után meginduló emigráció. || a. (rosszalló) Az állam területének hasonló esetekben való elhagyása a reakció képviselői részéről. Az 1917 után emigrációba vonult orosz főurak. || b. Ilyen okokból külföldön való tartózkodás, ill. az így hazáját elhagyó személy helyzete. Emigrációba megy; visszatér az emigrációból; az emigráció idején. A nagyapám íróasztalán mindig ott voltak Kossuth Lajos iratai az emigrációból. (Juhász Gyula) Farkas László, magyar proletár költő … emigrációja első esztendejében, tüdővészben elpusztult. (Radnóti Miklós)
2. Az emigránsok összessége. Az emigráció a szomszéd országban szervezkedik.
emigrációs.
