elriaszt
elriaszt ige
1. tárgyas Elriaszt (vkitől, vmitől): riasztva, megfélemlítve elűz, eltávolít vhonnan. Kiabálásával elriasztotta a madarakat.
2. tárgyas (átvitt értelemben) <Személy> viselkedésével a köréből való, ijedt, gyors visszavonulásra késztet v. távol tart magától vkit. Büszkeségével elriasztja a kérőket. Modortalanságával elriasztotta legjobb vevőit. Földhöz vágta a hegedűt, csak hogy jó barátját el ne riassza. (Vas Gereben) Az az embert nem szabad elriasztani … (Csiky Gergely) || a. tárgyas (átvitt értelemben) Vmi elriaszt vkit: vkinek a magatartása, vkinek, vminek vmely tulajdonsága visszavonulásra készteti azt, aki megközelítette, hozzá közeledik v. szeretne közeledni. Gőgje elriasztja a kérőket. || b. (tárgy nélkül) (átvitt értelemben) Magatartása nem vonz, hanem elriaszt. || c. tárgyas (átvitt értelemben) Vki elriaszt vkitől vkit: olyan színben tünteti fel, hogy mások kerüljék a vele való érintkezést. Elriasztották tőle leghűbb embereit.
elriasztás; elriasztat; elriasztgat; elriasztható; elriasztó; elriasztott.
