elmellőz
elmellőz tárgyas ige
1. (választékos) Vmit mellőzve (1, 2a) elhagy, nem veszi tekintetbe, figyelembe. Előadásában a jelentéktelen eseményeket elmellőzte.
2. (ritka) <Vkit vmilyen juttatás, előny alkalmával> figyelmen kívül hagy; mellőz. A kinevezések során kétszer is elmellőzték. Az állás betöltésekor, az előléptetések során elmellőzték.
3. (népies) Elmellőz vkit: vki mellett – előzve őt v. vele szembejőve – úgy megy el, hogy nem veszi észre. Nem tudom, hol mellőztem el. Elmellőzték egymást a vásárban. || a. (régies) Vkit nem vesz észre, ill. figyelemre se méltat, s így nem említ. Jaj nekünk, ha ez bennünket megemlít … Jó ember ez a becsei levelező, hogy elmellőzött bennünket. (Jókai Mór)
elmellőzés; elmellőzhető; elmellőző; elmellőzött.
