ellebbent
ellebbent tárgyas ige (választékos)
Okozza, előidézi, hogy vmi ellebbenjen (1, 1a, b). Vad vihar … előre küldé gyenge hűs fuvalmát … És a lenge álmot … Az őrök szeméről el-ellebbentette. (Arany János) || a. <Könnyű tárgyat> könnyed mozdulattal félrevon. Ellebbentette arcáról a fátylat.
ellebbentés; ellebbentett; ellebbentget; ellebbentő.
