elfintorít
elfintorít tárgyas ige
<Orrát, száját, arcát rendsz. nemtetszés v. undor jeléül> fintorítva elhúzza; fintort vág. Elfintorítja az orrát. Elfintorítom a képemet mellettök, aztán vegyék annak, aminek akarják. (Petőfi Sándor–Shakespeare-fordítás)
elfintorítás; elfintorítgat; elfintorított.
