elcsökevényesedik
elcsökevényesedik [e-e-ë-ë] tárgyatlan ige -ett [ë], -jék (-jen) [ë] (csak 3. személyben)
1. (biológia) <Vmely szerv használat hiánya v. egyéb élettani okok következtében> fokozatosan visszafejlődik, elsatnyul, csökevényessé válik. A repülni nem tudó madarak szárnyai elcsökevényesednek.
2. (történettudomány) <Vmely társadalmi alakulat formái, intézményei a fejlődés folyamán> elvesztik életerejüket, fokozatosan elhalnak. A lovagkor szokásai az újkor elején elcsökevényesedtek.
elcsökevényesedés; elcsökevényesedett; elcsökevényesedő.
