elcsíp
elcsíp tárgyas ige
1. Csípéssel elszakít. Elcsípi a fonal végét, a gyertya hegyét.
2. (bizalmas) <Egy keveset> észrevétlenül és jogtalanul elvesz vmiből. A gyűjtött összegből mindig elcsípett valamennyit. A szabó elcsípett a szövetből vagy húsz centit.
3. (átvitt értelemben, bizalmas) <Embert, állatot> menekülés, szökés közben ügyesen elfog. A tolvajt hamar elcsípték. Ugorj, mert elcsípnek! (Jókai Mór) Kétséges …, hogy el lehet-e csípni a tetteseket? (Kosztolányi Dezső) || a. (átvitt értelemben, bizalmas) <Tárgyat, kül. írást v. nyomtatványt> szállítás v. terjesztés közben magának ügyesen megkerít, lefoglal. A szerelmes levelet a lány apja elcsípte. || b. (ritka) Ügyesen, rendsz. vkit megelőzve magának kaparint vmit. Kár önnek a lutrira nem rakni, minden nagy nyerőt ön csípne el. (Jókai Mór)
4. (átvitt értelemben, bizalmas) <Helyét változtató személyt, dolgot> nehézségek ellenére, rendsz. többszöri próbálkozás után megtalál. Többször kerestem a lakásán, végre elcsíptem. Ma elcsíptem azt a könyvtári könyvet, amely eddig mindig kinn volt valakinél. A Krisztina téren csípte el a házmestert. (Kosztolányi Dezső) || a. (átvitt értelemben, bizalmas) Vkit, vmit az utolsó pillanatban még elfog (1b), megtalál, elkap (II. 1, 2). Elcsípte az utolsó villamost. Az igazgatót a folyosón még elcsípte.
Szólás(ok): ld. frakk.
elcsípés; elcsípet; elcsípett; elcsípő.
