elbúcsúztat
elbúcsúztat tárgyas ige
1. Elbúcsúztat vkit, vmit: távozó személytől v. csoporttól ünnepélyes körülmények között elbúcsúzik. Elbúcsúztatták a külföldre induló tánccsoportot.
2. Elbúcsúztat vkit: <temetésen> vkinek a ravatalánál v. a sírjánál búcsúzásul beszédet (6) mond el. Meleg szavakkal búcsúztatta el barátját. Miután elbúcsúztatta volt munkatársát, csokrot helyezett ravatalára. || a. (népies, elavulóban) Elbúcsúztat vkit: <kántor> elénekli v. elmondja felette verses búcsúztatóját. A kántor versekben búcsúztatta el az elhunytat.
elbúcsúztatás; elbúcsúztató; elbúcsúztatott.
