elbír
elbír ige
1. tárgyas <Ember, állat v. tárgy vmely terhet> képes tartani, vinni v. vele dolgozni, mert elég erős hozzá. Elbírja a ® kaszát. Két zsákot is elbír egyszerre. Ez a ló nem bír el ennyi terhet. A híd elbírja a tehervonatot. Hiszen a vasat elbirom én még, … az érc dárdát tiz rétü paizzsal. (Vörösmarty Mihály) Megmutatta, hogy mily könnyen elbir karja Egy fehércselédet. (Arany János) „Elbírod-e ezt a sok mentét, kacagányt?” … „Elbírnék biz én még, ha kell ötvenet is!” (Jókai Mór)
2. tárgyatlan (tájszó) Elbír vmivel, vkivel: <személy> elég erős ahhoz, hogy egymaga összemérje vkivel az erejét, v. vmely súlyos tárggyal, nagyobb teherrel megbirkózzék. Elbírok vele. Elbír ő azzal a zsákkal.
3. tárgyas (átvitt értelemben) <Ember, emberi lélek szenvedést v. neki személyileg kellemetlenséget jelentő dolgot> képes elviselni, eltűrni. Vki elbírja a bírálatot, a kritikát. Nem bírja el, ha megmondják a hibáit. Sokat elbír az ember. Emlékezem, mikor voltam olyan gyenge, Hogy az igazmondást nem birám el szembe. (Arany János) Az emberi lény nem bírja el a szélsőségeket. (Móricz Zsigmond) || a. tárgyas (átvitt értelemben) Elbír vkit: hosszabb időn át el tudja viselni vkinek a kellemetlen jelenlétét v. közellétét; kibír, kiáll(hat) vkit. Néhány hétig őt is elbírom. Nem bírta a falu. Nem bírták el a rokonok. (Móricz Zsigmond)
4. tárgyas (átvitt értelemben) Vállalat, közösségi, pénzügyi alap vmely anyagi megterhelést, befektetést> képes vállalni, kifizetni, mert az a kellő mértékben v. időben visszatérül, futja belőle arra is. A forgalmas üzlet már elbírja a tatarozás költségeit. Ezt még elbírja a hitelkeret. A község nem bírja el a pótadó emelését.
5. tárgyas (átvitt értelemben) Vmi elbír vmit: olyan, hogy baj, veszedelem, nehézség nélkül v. anélkül, hogy ez hátrányára válnék, történhet vele vmi. Minden ® összehasonlítást elbír; nem bírja el a ® nyomdafestéket. Ez a készítmény elbír minden bírálatot, kritikát.
elbírás; elbíró.
