együttható
együttható főnév
1. (mennyiségtan) Vmely betűvel jelölt mennyiség szorzója, mely rendsz. szorzásjel nélkül áll a mennyiség előtt; koefficiens (1). A „2ab” kifejezésben az együttható a 2; „ay2” együtthatója; az egyenlő együtthatók módszere: vmely egyenletrendszer megoldásának az a módja, mellyel az egyenletrendszerben szereplő egyik ismeretlen együtthatóit egyenlővé tesszük egymással, majd az egyenletek oldalait kivonva az illető ismeretlent eltüntetjük. Az együttható lehet negatív és törtszám is.
2. (sajtónyelvi) Vmilyen eredmény elérésében részt vevő, másokkal együttműködő tényező. Sikerének szorgalom és szerencse voltak az együtthatói.
3. (fizika) Koefficiens (2).
